HADINAPLÓ
Sámsoni harcászat
Sámsoni úti erdő
Debrecen
2009.07.11.
10:00 ZULU
A mai nap címe akár a „vándor hadjárat” is lehetne. Hiszen a harc színterei folyamatosan változtak. Kezdetben épület- és „dzsungelharcászatnak” indult az e napra kitűzött lövöldözés. Ám kicsit meghökkenve láttuk, hogy a megvédendő épület már romhalmazként funkcionál az előző játék óta. Tehát maradt az erdő. Persze mi ennyivel nem elégedtünk meg, az első kör után azonnal áthelyeztük a hadszinteret az eddigi határvonal túloldalára.
A helyváltoztatások mit sem változtattak a játékosok harckedvén. A fejünk fölött süvítő golyók elérték, hogy inkább azzal foglalkozzunk, az aktuális ellenség merre bujkálhat. Volt aki egyáltalán nem próbálta leplezni hollétét és csapattársait is sikerült lebuktatnia. Fogjuk fel ezt az „időnek” és a kánikula hatásának. Dehát a bajtárs akkor is bajtárs, ha nincs ki a négy kereke.
Erről a témáról lehet igencsak a legtöbbet mesélni. Mikor próbálsz lapítani és észrevétlen maradni, aztán egyszercsak feléd csörtet valaki és a nevedet üvöltve próbálja megtudni, hogy te vagy az aki felé rohan, mert ha igen tudja már meg az „ellenség” is. És ezzel kész. Leleplezett... Aztán kör végén nevetés és el is van felejtve. Vagy mikor két elmebeteg leányzó qvad-ra ugrik és a határvonalon száguldva lövik keresztbe az erdőt. Majd kör vége és megint röhögés… és persze a változatosság kedvéért ismét helyszíncsere. Bár az előző két kör elhúzódása miatt kicsit megapatt a létszám, a harcikedv koránsem…
A maradék ember kocsiba pattant, plusz 3 bátor harcos a 40 fok melegben még egy kb. 2 km-es menetgyakorlatot tett a következő helyszínig. Mondanom sem kell köztük voltam én is.
Mivel mi a gyaloglás miatt úgy értünk az új helyszínre, hogy a játék már javában ment, úgy döntöttünk, hogy váratlan helyzet elé állítjuk a már harcoló csapatokat és friss érkezőkként orvul hátba támadtuk őket. Ezt meglepődés, vigyorgással párosított halk megjegyzések követtek, de szerencsére mindenki vette a lapot és így nem lettünk bosszúból szitává lőve.
A megfogyatkozott játékosokkal még órákig lövöldöztünk, majd a játékot lezáró kör végén elbúcsúztunk egymástól, és letisztázva a következő gyilok helyszínét és időpontját, mindenki hazatért.
Egy igen szép harcos napot tudhattunk magunkénak…
Köszönöm minden résztvevőnek a játékot!!!
Ynnek
